A szív ébredése

Pólus elmozdulások

Cal: Nehézségem támadt azzal az elgondolással kapcsolatban, hogy az idők során felhalmozódott és bizonyos szintre jutott tudatlanság okozhatja a Déli-sarkon összegyűlt jégtakarót. Kell hogy legyen más megközelítés is, hogy ezt megvizsgáljuk.

Drunvalo: A tudósok nem állíthatják, hogy a jég a tudatosság hiánya miatt gyülemlik fel, azonban az ősi kultúrák bennszülöttei azt mondják, hogy a Föld minden Naphoz viszonyított mozgása - nem számít, hogy milyen mértékû - hatással van az emberi tudatosságra. Más szavakkal, a Napéjegyenlőség precessziós mozgása ingadozó és ez kihatással van a tudatosságra. A Nap a Föld tengelyéhez képes 23,5 fokos szöget zár be, mely érték ciklusosan 24 és 25 fok között mozog ide-oda, és ez a ciklus hatással van a tudatosságra. A Nap körüli keringés is kihatással van a tudatosságra; mindezek a dolgok hatást gyakorolnak a tudatra. Csak azon múlik, hogyan mozdulunk el a Naphoz viszonyítva, mert a Nap jelent mindent. A Nap valahogyan minden élettel összekapcsolódik, bárhol legyen is az, azonban ez a kapcsolódás más mint a Földdel való kapcsolat.

Így, amikor a póluselmozduláshoz közeledünk, az egy nagy változás a tudatosságban. Nem valami jelentéktelen esemény, hanem egy nagy változás. Bármikor is történik, nagyon gyorsan fog végbemenni, a kezdetektől a végéig kevesebb mint 20 óra leforgása alatt. Tehát egy nagyon gyors változás. Azonban a pólusváltásokat megelőzi a mágneses pólusok változása. Először ez történik meg, mindabból kiindulva amit ezzel kapcsolatban olvastam. 250 millió évre visszamenőleg tanulmányoztam, és megnéztem, hogyan megy végbe a póluselmozdulás. Nem történik meg minden 13 000-ik évben, hanem szabálytalanságot mutat. Nem hiszem, hogy ezzel kapcsolatban valaha bárki is magyarázattal szolgált volna.

A legutóbbi 13 000 évvel ezelőtt történt, és az azt megelőző két ciklusra is ugyanez a 13 000 éves intervallum igaz. Ez bizonyított tény. A tudosók erről meg vannak győződve. Azt is észrevették, hogy mindezt megelőzően a mágneses pólusok mozdultak el előbb, majd utána a fizikai pólusok.
Ez nagyon fontos információ. A pólusok elmozdulásával kapcsolatban felállított egyik elmélet szerint - valójában két különböző elmélet létezik arról, hogyan megy ez végbe -, a déli sarkon lévő jég elmozdulása okozza az egész folyamatot. Az én személyes érzésem az, hogy ennek és a Tojáshéj elméletnek az együttes kombinációja, amelyről rövidesen beszélni fogunk - mert látom az egész folyamatot az elejétől a végéig. És tökéletesen egyértelmû.

Szóval, a mágneses pólus mozdul el először. S van egy időtartam, amikor a mágneses pólusok elmozdulnak valahová és kiszámíthatatlanná válnak. Össze-vissza elmozdulnak és hatalmas, hirtelen ugrásokra képesek. A legutóbb az történt, hogy a mágneses pólus a Hudson öböltől egészen Hawaii-ig ugrásszerűen elmozdult. A tudósok tudnak erről.
Mostanában sok a vulkanikus tevékenység, mivel hatalmas energiák szabadulnak fel. A lávafolyam, mivel vasrészecskéket tartalmaz, be fog állni a mágneses mezőnek megfelelően. Nem maga a lávafolyam, csak a benne lévő vasrészecskék. Annyit kell csak tennünk, hogy elmegyünk három, már kihûlt lávafolyamhoz, és megnézzük, hol kereszteződnek. S amikor megtaláljuk mindhárom kereszteződését, ez pontosan megmutatja azt a helyet, ahol a mágneses pólusok voltak.

Szóval egy ideig Hawaii-on időztek. Nem tudom milyen hosszú ideig voltak ott. Ezek után látszólag az történik, hogy a mágneses pólusok csak úgy, egyszerűen eltünnek. Megszûnnek létezni. És amikor ez bekövetkezik, akkor mindenféle dolgok történnek.

Az egyik dolog, ami megtörténik, s ez közelebb hozza a Tojáshéj elméletet - amely azt állítja, hogy a Föld felszíne olyan mint egy tojáshéj, a maga kb. 100 mérföldes vastagságával, a Föld 7000 mérföldes átmérőjéhez viszonyítva. Közvetlenül a héj alatt egy kőzetréteg van, amely az egész Földet körbefutja. A héj ehhez a kőzethez tapad, így a Föld úgy tűnik, mintha egy egybefüggő szilárd egységet képezne, azonban a kőzetréteg csak addig kőzet, amíg létezik egy mágneses mező. És amikor ez a mező megszûnik, folyékony halmazállapotúvá válik. Olyan mint a DVD-n található információ. Az információ mágnesesen van rajta. Ha megváltoztatjuk a DVD mágnesességét, az információ eltûnik. A mágnessességben történő változással a kőzetréteg folyékonnyá válik. Tehát létezik egy kemény kéreg, ami a tojáshéj. Ez alatt van a Föld, amely többé kevésbé szilárd, és a kettő között van egy másik réteg, ami olyan mint az olaj, így a tojáshéj szabadon siklik rajta. Bármelyik irányba elmozdulhat. Azonban kell egy erő ami mozgatja - máskülönben csak egy helyben állna mozdulatlanul. Folyadékká változik, na és?

Nos, emlékezzünk vissza, hogy a könyvek mit írnak arról, hogyan mozdul el a déli pólus a középpontból. Gondoljunk csak egy forgó mozgást végző tojáshéjra, amelynek tömege kimozdul a forgástengely középpontjából. Mit fog tenni? Leesik, az aljára, ahol nem lesz kibillent állapotban, hanem központi helyzetbe kerül. Mint egy forgó tömeg, meg fogja találni ezt a helyet. Ha az egyenlítőnél kötne ki, amely egy másik egyensúlyi helyzet, az valami hihetetlen lenne. Azt mondják, ha ez megtörténne, a pólus az egyenlítő felé mozdulna el 1,700 mérföld/órás sebességgel - az egyszerûen hihetetlen, mit tenne ez a bolygóval. Azonban most azt gondolom, hogy ez egy kicsit arrébb esik, és egy közelebbi egyensúlyi állapotot fog találni a forgástengely közelében, sokkal inkább, mint az egyenlítőhöz közelit. Ez az, amit az intuícióm mond.

Az történik, hogy itt van a Föld, a mágneses mező elmozdul, az alul lévő közetréteg folyékonnyá válik, és a déli pólusnál a tömeg egyenetlen eloszlása megpróbálja megtalálni az egyensúlyt és ez az az erő, amely a külső héj elmozdulását okozza. Ez átfordítja a Földet és ez a pólusváltás. Aztán újra megtalálja az egyensúlyt, s ebben a pillanatban megáll a folyamat. Rögzül egy helyen. Azt gondolom, hogy korunk tudósai így számították ki, hogy véleményük szerint hova fog elmozdulni. Kiszámolva a Föld tömegét, megkapják az eredményt. „O.K. Ez itt, ebben az irányban ennyit fog elvándorolni", ami azt jelenti, hogy a pólus ebben az adott irányban mozdul majd el.
Egy fokon belül határozták meg..., nem emlékszem..., úgy tudom Edgar Cayce 16 fokban határozta meg, a tudósok azt mondják 17 fok. Ez csak egy nagyon kis eltérés, tûréshatáron belüli, főleg a tudósok szemszögéből.

Cal: Hát ez egyáltalán nem az, ahogy én képzeltem.

Drunvalo: Ez az én értelmezésem abból, amit elmondtak nekem, hogy a Tojáshéj elméletet tudományos laboratóriumokban reprodukálták, megépítettek egy elegendően nagy tömeggel rendelkező Földet, melyet vékony burok fedett, megpörgették, kikapcsolták a mágneses erőteret és az egész átfordult. Annyit kell csak tenni, hogy a középpontból kimozdítjuk ezt a tömeget és ...hoppá, magával ragadja a Föld felszínét és teljesen át is forgatja azt a tömegközéppont körül.

Claudette: Az alsóbb réteg megolvadása után, mikor feltételezi hogy a déli pólus meg fog állapodni? Úgy értem, hol van most az egyensúlypont?

Drunvalo: Ez pillanatok alatt lezajlik.

Claudette: De hol van most az egyensúlypont?

Drunvalo: Hogy érti?

Claudette: Az a pont, amint említette, el fog mozdulni, és máshol fog elhelyezkedni.

Drunvalo: Ez a jég, ami a déli póluson van. Nem egyenletesen oszlik el a középpont körül.

Claudette: Miért nem?

Cal: Egyszerûen csak így alakult az idők során. Túl sok jég gyülemlett fel az egyik oldalon.

Drunvalo: Több mérföldnyi jégtakaró.

Claudette: És most egy új alapot kell hogy találjon?

Drunvalo: Hát, igen. Van egy forgó tárgyunk és valahogy így akar majd forogni, valószínűleg elmozdul előre és hátra egy kicsit, amíg teljesen centralizálódik a forgásban. És még valami... lehetséges, hogy a forgás és az egész dolog egy belső kritikus feszültségi szinten áll, ahogy mi is, és amikor ehhez a ponthoz ilyen módon visszaérkezik, ez a feszültség - energetikai feszültség - csökken és a mágneses mező újra visszaáll, mivel a mágneses mező először eltűnik majd visszatér, belül minden elkezd újra egyensúlyba kerülni.

A jég eltűnik onnan, a Föld forgásával együtt ez hatalmas feszültséget eredményez a Föld felszínén - így kell lennie - és minden ismét egyensúlyba kerül, de úgy gondoljuk, hogy a pólusok addigra elmozdultak. Bár a Föld maga egyáltalán nem mozdult el. Hogyan tudna a Föld a hatalmas tömegével egy kicsit is elmozdulni? Ehhez hihetetlen erőre lenne szükség. Úgy értem, hogy még egy nagy üstökös becsapódása sem lenne erre képes, valami tényleg hatalmas behatásnak kell lennie, mint például a Hold taszító ereje vagy valami hasonló.

Cal: Ott vagyunk, hogy a mágneses mező megszûnt létezni, a Déli-sarkon tapasztalható egyensúlyvesztés hatására megmozdul a héj-réteg; amikor a héj elkezd mozogni, teljes tömegével mozdul el?

Drunvalo: Az egész - a teljes felszín. Ezért tart csak 20 óráig. Úgy értem, hogy ha csak a Föld egy darabja lenne ilyen nagy - a magról beszélek, nem a héjról - és valamiféle mozgás révén ide kerülne, bárhogyis mozdult el, évekig tartana amíg újra egyensúlyba kerülne, mivel a tömeg egy új forgásba kezdett volna. Évtizedekig tartana, vagy akár több ezer évig. Nem igazán tudom. Bármi lehetséges.

A Hold szintén forog a Földhöz viszonyítva, ezzel a nagyon is meghatározott fázisaival, ami már hosszú ideje folyik szakadatlan. Így aztán ha a Föld volt az, ami kimozdult - ha a Föld így mozdulna el -, akkor a Hold már nem lenne vele többé fázisban - újra vissza kellene térnie az egyensúlyi állapotba, de nem lenne fázisban. Azonban csak a felszín mozgása nem változtatja meg a Holdnak a Földhöz való viszonyát, csak a felszínhez kapcsolódó viszonyt.
Teljesen egyértelmû. Ez az egyetlen, ami egyértelmû. S mivel képesek voltak ezt reprodukálni és szemtanúi lehettek a történéseknek, ez alátámasztani látszik az elképzelést. Manapság, ez virtuális valóságként lefuttatható számítógépeken és láthatjuk, hogy ez történik. Valaki minden bizonnyal már meg is tette.
(Nagy sóhaj) Ebben a pillanatban ez nagyon fontos számunkra.

Cal: Igen, azon gondolkoztam, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeknek előzetesen meg kell történniük, amelyek többé-kevésbé bejelentik az érkező eseményeket. Az az érzésem, ha a héj egyetlen tömegként mozdul el, talán a legjobb, amit tehetünk egy pólusváltás során az az, hogy a Föld alá megyünk és mintegy felpattanva rá, vele együtt utazunk.

Drunvalo: Hát tudja, a tektonikus lemezek és vele együtt minden mozgásban van. Így aztán elképzelheti, hogy ha a Föld 20 órán keresztül mozog, akkor micsoda hihetetlen erejû földrengésekre számíthatunk. Azonban azt értse meg, hogy bármi megtörténhet a pólusváltás során, gondolok itt a totális káoszra és pusztulásra és mindenféle anomáliákra. Sedona már kétszer keresztülment ezen és semmi nem történt, még mindig itt van.

Claudette: Akkor ennek hogy van értelme? Mi történt ebben az esetben?

Drunvalo: Nem tudom. Azonban ez azt jelenti, hogy Sedona dél felé mozog. Egy egész napon át ültem ott egy földgömböt nézve, és azt kérdeztem: „Hová tartunk?" és „Óh, nézd csak!" Ha van kedved, annyit tehetsz, hogy a kezedbe veszel egy földgömböt és megnézed, hol van ez a pont - körbefut majd rajta az egyenlítő -, de amikor egy tollal rajzolsz egy új egyenlítőt, megláthatod, hová kerül majd minden. És Sedona nagyjából ott lesz, ahol most Mexikóváros van - melegebb, párásabb, trópusi jellegû lesz az időjárás. Szerencsések vagyunk. Moszkva az északi sarkkör felé tart.

Cal: Ez is zavaros; amikor az emberek arról beszélnek, hogy hol lesz majd biztonságos. A szakemberek körében teljes az egyet nem értés ezzel kapcsolatban.

Drunvalo: A hopik és maják egyaránt megjósolták a pólusváltás eljövetelét, és ami engem illet, remélem megtörténik, nem viccelek; mert ez azon kevés dolgok közé tartozik, amelyek egyensúlyba hozzák ezt a bolygót.

Cal: Nem ez az egésznek a célja? Az az érzésem, hogy a Föld belülről kifelé kitisztítja önmagát.

Drunvalo: Erre nem tekinthetünk úgy mint valami rosszra vagy gonoszra. Ez a Föld Anya, ez Isten. Isten teszi ezt. Az emberek hibáztatni akarnak valakit, vagy azt mondani, hogy ez a Sátán mûve vagy valami más.

Cal: Ezt a részét értem.

Drunvalo: Írni fogok erről. Azt kell mondanom, hogy hamarosan egy pólusváltás lesz - és ezt mondhatják önök is. Így van rendjén.

Cal: Csak tisztázni akarom, hogy ne informáljam félre az embereket. Nem színlelhetem, hogy tudós vagyok, és nem tehetek úgy mintha Ön lennék. Csak tisztán akarok látni; mert ez tetten érhető a bolygómozgásokban is.

Drunvalo: Olyan ez mint a ravasz. Ki gondolhatta volna, hogy a Föld egy része folyékonnyá válik, és pontosan egy pólusváltáshoz lett „kitalálva"? Ez azonban csak azt jelenti, hogy oly mértékben kibillent minden az egyensúlyából, hogy a Földnek módot kellett találnia arra, hogy visszanyerje tökéletes forgását. Ebben a pillanatban ez félelmetesnek hat.

Cal: Ez a másik kérdés, amit fel szeretnék tenni. Az emberek azt mondják, hogy a Föld forgása lassul...

Drunvalo: Így igaz. Ez nem jelenti azt, hogy egy napon nem gyorsul majd fel.

Cal: Ez a másik kép, ami elõttem van. A Föld forgása leáll, teljesen megáll és ellenkező irányba kezd el mozogni.

Drunvalo: Nem. Erre hihetetlen erejű energiára lenne szükség. Tudja milyen nehéz megállítani egy gépkocsit! Képzelje el, mekkora energia kellene ahhoz, hogy a Földet megállítsa. Túl erős, túl masszív, túl nagy.

Cal: Igen. Azt hiszem őrültség lenne ezt így látni.

Drunvalo: Amikor azt mondják, hogy a pólusok felcserélődnek, nem azt értik ezalatt, hogy fizikailag történik meg - a mágneses pólusok felcserélődéséről beszélnek. Az egyik mágneses pólus az ellenkező pólusra cserélődik, s ha ezután a pólusváltás megtörténik és új polaritásúvá válik, akkor csak annyi történik, hogy az észak és dél felcserélődik, ez minden. Azonban csak a mágneses pólus változik.

Aztán a mágneses pólus, bárhol legyen is - legutóbb majdnem 90 fokkal mozdult el a kiindulási ponthoz képest. Miután a mágneses pólus megtalálja új tengelyét, megjelenik a fizikai pólus és a mágneses pólushoz igazodva áll be. És a pólusok újra összehangolódnak. Ha a Föld felszínén vagyunk, az egész égbolt megváltozik, a csillagok mások lesznek, és minden más lesz. Azonban valójában semmi sem változott meg, csak a felszíni vékony héj fordult körbe. Az univerzum egyáltalán nem változik meg, bár úgy fog tűnni. Úgy tűnik majd, hogy az egész univerzum megváltozott.

Azután az általános felfogás szerint ha fennáll a lehetősége az észak-déli irányú elmozdulásnak - a maják erről nem tesznek említést, csak a tudós társadalom - és pont ez az ami engem érdekel, miből gondolják, hogy a mostani pólusváltás is így fog megtörténni?Az elmúlt két alkalommal nem így történt; megtörtént az elmozdulás, de aztán visszaállt a helyére, tehát észak és dél nem cseréltek helyet. Nem gyakran esik meg, hogy teljesen felcserélődnek a pólusok. Ha visszamegyünk az időben, akkor azt láthatjuk, hogy nagyjából 50 millió évenként történik ilyen. Tudomásom szerint nagyon ritka eseményről beszélünk.

Cal: Amikor a hopik arról beszélnek, hogyan jutnak át egyik világból a másikba, mindig azt taglalják, hogyan jönnek elő a Sipuppu-ból. És ez az amire kíváncsi vagyok. A Föld héján megtalálhatók mindazok a helyek, ahová mehetünk, kis barlangok és hasonlók. Van valami késztetés, ami arra sarkallja az embert, hogy ezekre a helyekre menjen és egyszerûen kivárja az események végét? Ez csak az én fantáziám szüleménye?

Drunvalo: Hát ezzel kapcsolatban sok a veszély ezekben az időkben. Ez az a helyzet, amit bizonyosan nem élhetünk túl tudatosan, ha nincs Merkabánk. Nincs választás. Úgy gondolom, hogy van néhány nagyon sebezhető technikai berendezés, amely átjuttat, de ezek energia-felhasználáson alapszanak és mint ilyen, nem igazán megbízhatóak hasonló események során.
A Merkaba azonban megtartja a Föld mágneses mezejét, szóval nem őrülünk meg és nem veszítjük el a memóriánkat, és az a sok egyéb probléma, ami adódik, mint az, hogy nem kerülünk kibillent állapotba és hasonlók. És mindezeken túl, ha igazán a szívünkben élünk és kapcsolatban vagyunk a Föld Anyával, az létrehozza ezt a vibrációt és felismeri ezen rezgéseket. Ezek azok az emberek, akiket keres. Rájuk van szüksége.

Claudette: Na ja, kis istenségek az új bolygón.

Drunvalo: Ők azok, akik képesek egységben öszekapcsolódni. És ami a frekvenciát illeti, azt mondják, nem kell tennünk semmit. Nem arról van szó hogy mit teszünk, magára a létezésre kell összpontosítani. Ez a legvégső dolog (nevetés) - abszolút értelemben a legvégső. Nem számít, hogy éppen minek vagyunk a kellős közepén (hangosabb nevetés). Ha rendelkezel az adott regzéssel, akkor meg tudod változtatni a valóságot és rendelkezel az erővel, hogy a semmiből teremts. És nagyon is istenivé válsz, valóban így lesz. Azonban ez csak akkor működik, ha nem kezdesz el félni. Ez a másik dolog, tarts magadtól távol a félelmet.


Cal: Ez az, amire gondoltam; néhány dolog amiről olvastam, pont erről szól, hogy tudniillik mindezen történések a megvalósulás küszöbén állnak. Ha az emberek nem tájékozottak, pánikba esnek.

Drunvalo: Pontosan ez az, amit Don Alejnadro (A Maja Öregek tanácsának a vezetője) mond. Felelősséget éreznek a Földért, ezért kiadják ezt a könyvet, elmesélve nekünk, hogy mit tudnak ezekről a dolgokról - mivel ezelőtt már kétszer átélték.

Claudette: Jobban tennék, ha sietnének.

Drunvalo: Sietnek. Olyan gyors ütemben haladnak, amennyire csak tudnak. Megfelelő időzítés lesz. A könyvet valamikor a következő évben kell kiadniuk (2009).

Cal: Azon tûnődtem, ha a Föld lelassul, miért gyorsul fel az idő?

Drunvalo: A föld forgásának lassulása folyamatban van. De ha igazán hosszú ciklust veszünk figyelembe, akkor lelassul, felgyorsul, lelassul, felgyorsul, ez egy pulzálás, olyan mint a kilégzés és belégzés. Ezeket a dolgokat figyelembe kell venni, amikor azon gondolkozunk, hogy „Hát ez teljesen lelassul és le fog állni" - bár ez is egy lehetőség.

Drunvalo: A bolygók belső felépítése úgy néz ki, hogy energiájukat, fényüket a Napból veszik - amint ezt Richard Hoagland be is mutatta nekünk, habár nem teljesen tudta meghatározni -, valamint egy magasabb dimenzióból, tehát egyszerre két energiaforrásuk is van. Felfedezték, hogy a naprendszer külső bolygói - Jupiter, Chiron (a Szaturnusz és az Uránusz között kering, vitatott a státusza, hogy kisbolygóról vagy aszteroidáról van-e szó - a ford.), Uránusz, Neptunusz és a Plútó - többlet energiát sugároznak ki magukból, ahhoz képest mint amit a Napból nyernek, lényegesen többet. Többlet energia áramlik ki ezen bolygókról, több mint amennyivel rendelkezniük kellene.
Más szóval, az egyetlen, számunkra is látható forrás maga a Nap és talán elenyésző mennyiség a csillagokból - de a Napunk az, ahonnan az energiájukat és a sugárzásukat nyerik. Innen érkezik minden életforma, minden energia, egyszerûen minden. És amit Hoagland világosan bemutatott, az az volt, hogy ezen energián belül létezik egy Csillagtetraéder mező. Felvázolta az egészet. Ugyanarról az energiamezőről beszélünk, mint ami az emberi testet is körbeveszi. Teljesen azonos azzal.

Cal: És az időzítés. Vannak bizonyos jelek, amik várhatók? Az én értelmezésem szerint Richard Hoagland egy összeesküvés elmélet hívő. Elhíresült teoriája a Marson található arc forma. Szerinte minden mögött létezik egy mintázat, egyfajta geometria.

Drunvalo: Létezik is.

Cal: A pólusváltás pedig nem egy tetszőleges történés, ami csak úgy véletlenül megesik.

Drunvalo: Nézzük az alábbi gondolatmenetet. Van a Födünk, feszes bőrrel a felszínén, amit por fed - nagyjából így fest az egész -, ívekkel fedett gömb felület. A hegyvonulatok, az emberek, a gondolkodásmódunk és minden egy mintát képez; kristályszerkezet figyelhető meg, ebből építkezik ez a struktúra. Minden jelenlévő struktúra, a politikai, vallási és pénzügyi rendszerek, minden ami ebben a pillanatban jelen van a Földön - még az emberi kapcsolatok rendszere is - részei ennek a mintázatnak. És mi történik, amikor hirtelen megváltozik a frekvencia? Ami minden esetben történik az, hogy megvalósul a teljes káosz állapota és semmivé lesz ez a mintázat. Ebben a káoszban úgy tûnik majd, hogy mindennek vége. És aztán a szemünk láttára egy teljesen új mintázat születik ebből a káoszból.

Claudette: Olyan mint amikor a Főnix madár a hamvaiból újraéled.

Drunvalo: Ha leállsz, neked annyi, még mielőtt a káosz elkezdődne, ha hagyod magad elragadni úgy tûnhet majd, hogy a káosz mindent körülvesz. Azt fogod érezni, hogy kész, ennyi volt, ebből nincs menekvés, meg fogok halni. De nem így van.

Ha benne maradsz és a káosszal együtt sodródsz, akkor visszajutsz a másik oldalra, és visszatérsz egy másik harmónikus egyensúlyba, amely az élet egy másik szintje. Ez a Krisztusi Tudatosság. Ez a rács következő szintje. És mindazon dolgok, a csillagok és bolygók együttállásai, a pólusváltás és minden, ahogy elrendeződik, a kiegyensúlyozás és visszaállás mechanikai és szerkezeti módját képviselik. És az ember szemszögéből nézve, belülről megváltozunk (nevetés). Másokká válunk.

Cal: Azt mondja, hogy 20 óráig tart, amíg ez végbemegy?

Drunvalo: Fizikailag. Érzelmileg és pszichológiailag azokon a szinteken ez egy megszületés. Ennél a pontnál ez egy fizikai születés. Az a szertartás, amit 2008-ban Moorea-ban csináltunk, a Föld spirituális megszületése volt. A spirituális születés történik meg először, azonban vannak egyéb rétegek, amik ezt követik - és mindegyik követni fogja a spirituális születést.

Cal: Ez bámulatos. Azt a folyamatot másolja, aminek szemtanúja vagyok a bolygók kapcsán. Azt mondják, ez a megszületés folyamata.

Drunvalo: A folyamat közepén vagyunk (nevetés). 13 000 évig tartott a fogantatás után, amíg keresztül jutottunk a terhességen, és most készen állunk a megszületésre. Ez 9 hónappal egyenlő. Az emberi lény 9 hónapot tölt az anyaméhben, a Föld Anyának 13 000 évet vesz igénybe, amíg megszületik. Itt arányokról beszélünk. Az Ő valódi születése egy hold ciklussal egyenlő. Úgy tekintsünk erre a pillanatra mint, amikor már világra jöttünk, de a köldökzsinórt még nem vágták el. Még megvannak a kötelékeink.

Cal: Szóval energetikai szinten ezen már túljutottunk. Ez az ami Mooreaban történt?

Drunvalo: Ez spirituális szinten történt. Ez az álom szintjén van, ahol az álom megfogan. Az álom nagyon régen kezdődött. Épp most érkezik egy másik helyre egy másik szintre; ez egy növekedési folyamat, és elért egy növekedési szintet. Sokkal magasabb szintek következnek ezután, de ez egy nagyon lényeges állomás ebben a folyamatban. Amint a Föld eljut erre a szintre, minden háború, minden betegség, a halál minden gondolata, a kibillentség, az hogy hiányt szenvedünk és egyáltalán bárminemû probléma eltűnik. Azonnal. Majdnem azonnal; körülbelül három napig tart, míg mindenki emlékezni fog, „Óh igen!..."

Claudette: Mi az, hogy „Óh igen"? Ki az a mindenki, mit, hol és egyáltalán? Mindenki meghal?

Drunvalo: Hát a múltban is mindig úgy volt, hogy „sokakhoz szóltak, kevesen választattak ki".

Claudette: Vagy „az elsőkből lesznek az utolsók", mert karmikus feladatunk van, nem?

Drunvalo: Igen természetesen. Csak látnunk kell, hogyan megy végbe. Mindannyiunkon múlik.

Claudette: Döntést hozunk, hogy mit akarunk vagy csak hagyjuk hogy a köldökzsinór elvezessen minket egy más tudatállapotba, legyen az akármilyen is?

Drunvalo: Két út létezik, és ezek teljesen eltérőek. Az egyik női, a másik férfi jellegû. Igen, a férfi út az, ahol használhatod a szándékod és megváltoztathatod azt tökéletesen úgy, ahogy akarod. De a másik úton nem használsz semmilyen szándékot, hagyod Istent hogy áthasson és rajtad keresztül teremtsen - amikor elérünk erre a pontra, valószínûleg választás eredménye lesz az adott út.

Claudette: Hát a női út könnyebb.

Drunvalo: Nem csak hogy könnyebb, ősibb is, ez egy régebbi út. A női út volt előbb. Erről meg vagyok győződve.

Claudette: Kényelmesebb is a teljes rémület időszaka alatt!

Drunvalo: De ne feledjük, abszolút és teljes mértékben bíznunk kell önmagunkban.

Claudette: Mi van a teljes rémület megtapasztalásával? Azt mondja nem érezzük majd?

Drunvalo: Nem. Elérkezik egy pillanat, amikor tudatosul bennünk, hogy amit gondolunk és érzünk, valósággá válik.

Claudette: Olyanok vagyunk, mint az az ember akivel beszéltünk, aki egy karcolás nélkül végigélte Hirosima bombázását?

Drunvalo: Valahogy úgy. Csak azt mondta „Nincs hatással rám" és semmi sem történt vele.

Cal: Úgy gondolom nem tudja senki, amíg el nem jutunk odáig.

Drunvalo: Képesek vagyunk bármilyen probléma ellenére is megtartani a „mûködőképességünket", bármivel is szembesüljünk. Mindannyian, minden emberi lény képes erre.

Claudette: Amikor azt mondja, hogy elhatározzuk magunkat, akkor úgy érti, hogy földrengések, vulkáni tevékenység és mindenféle esemény közepette, ezek a dolgok nem fognak végbemenni ott, ahol éppen tartózkodunk?

Drunvalo: Még ha ott is vannak, olyan mintha folyamatosan csoda történne. Egy hatalmas sziklarobbanásnak a közvetlen közelében lehetünk, de mégsem esik semmi bajunk. Semmi nem sebezhet meg. Anélkül, hogy bármi történne, csak keresztülhaladunk rajta.

A Global Scaling is magyarázatot tud adni erre. A Föld Anya egy bizonyos frekvenciát bocsát ki magából, amikor erre a váltásra kerül sor. Ha ezen a frekvencián rezgünk, vagy ennek valamelyik harmonikusán, akkor a változás alatt ezen a frekvencián utazunk. Ez a frekvencia, vagyis a Föld Anya frekvenciája, áthatol mindenen és sértetlenül jut el a következő rács szintre.

A Global Scaling névvel Dr. Harmut Muller munkásságára utalunk. Dr. Muller német tudós, aki felfedezte az univerzum gravitációs álló hullámai mögött rejlő lényegi elvet. Munkáját szélesebb körben kezdik alkalmazni manapság és szabad energiát szolgáltató rendszerek kifejlesztésére próbálják használni világszerte.

 

......................................................................

Egészen addig, míg le nem ültünk Drunvaloval és el nem magyarázta, az eljövendő pólusváltással kapcsolatban az a korlátolt elképzelésem volt, hogy ami történni fog azért van, mert az emberiség elszúrta. És bár nincs értelme, hogy elbagatelizáljuk a tényt, hogy letértünk az útról, ahogy most látom az úgy fest, hogy így is úgy is megtörtént volna - mert úgy esett, hogy éppen a Nagy Ciklus (kb 25 600 év - a ford.) sötét időszakában kellett megszületnünk. Amikor a sötétség, a tudatlanság és a szétválás eszméi hatolnak át a mátrixon, ezek a minták gyökeret vernek a kollektív tudatban. Ebből a szemszögből nézve azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi tudatossági szintünk csak egy mellékterméke annak a kornak, amelyben születtünk.

A probléma, amivel most szembenézünk, az a tény, hogy a Föld fejlődése során elért egy olyan pontra, amikor is kiemelkedik a sötétségből - azonban gyermekei, akik csak fél-tudatos állapotban vannak, s akiknek a gondolatai és érzései közvetlenül befolyásolják a Földi folyamatokat, még nem állnak készen. Ennél a pontnál, ez az egész tudatosság kérdés - elhatározzuk-e, hogy felébredünk vagy nem - arról szól, hogy el kell döntenünk, meg akarjuk-e tenni a Földdel az utat a rács következő szintjére, vagy inkább itt maradunk és a létezés régi változatába csimpaszkodunk?

Ahogyan én képzelem, életem nagy részét itt töltöttem meditálással, azt állítva, hogy spirituális ember vagyok. Azt gondolom, mindegyikünk így van ezzel. S amíg könnyű lenne azt mondanom, hogy az, hogy elenyészek egy pólusváltás során, nem okoz számomra gondot, lényem egy része kíváncsi és az jár most a fejemben, hogy vajon milyen lenne egy ilyen eseményt megélni, és valóban megtapasztalni egy dimenzióváltást? A nemet választva olyan lenne, mintha eltöltenék negyvenegynéhány évet a spiritualitás ösvényén, és amikor végre itt az idő, hogy Istent lássam, azt mondanám, köszönön nem.

Úgy tűnik butaság erre nemet mondani - mert a Föld Anya, akár velünk, akár nélkülünk, de elég nyilvánvalóan úton van valahova; és nincs senki, aki ezt megváltoztathatná. S mivel jóval megszületésünk előtt mindannyian úgy döntöttünk, hogy itt leszünk, tudnunk kellett, hogy mivel jár az ittlét ezekben az időkben. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok ezzel, de én nem csak azt akarom megtudni, hová tart a Föld Anya, de segíteni is akarok neki eljutni oda. És hogy átvészelem-e - vagy így vagy úgy, de mindenki át fog jutni a másik oldalra. Számomra ez inkább azt jelenti, hogy bármit megteszek, hogy Neki könnyebb legyen - és ha ez azt követeli meg tőlem vagy tőled, hogy egy kicsit mélyebbre ássuk magunkat a rejtélyben - figyelembe véve, hogy mi mindent tett már meg értünk a Föld Anya -, hogy is mondhatna erre nemet bárki is?

 

2009 február

Bezár